|
[15-1]
Keress naponta akár 100 euró-t, próbáld ki ingyen! http://szerencsespenz.c8.hu |
Meg tudná nekem mondani valaki, hogy milyen típusú Jimmy Hendrix első és utolsó gitrája? Ha csak az egyiket tudod, az is nagyon jó, de fontos lenne! Előre is köszi a segítséget! |
Megnézem műkszik-e ez a bejegyzésféleség.
Jó kis boltod van Nándi!
Jók a gitárok a szivélyességed és a segíteniakarásod-tudásod túlnő a szokásos"kereskedelmi típusú bájvigyorokon".
Maradj mindig ilyen, jó ott vásárolni
:) |
Én jártam a boltban, szokott lenni fém pengető is. De minek az? 5 szám után tönkrezúzod vele a húrokat, valakinek még a D ! húrt is sikerült vele elszakítania ! |
hello! lenne egykérdésem: tiárultok ezust esetleg könnyen megmunkálható fém pengetőt? Vagy ha nem akkor tudnátok egy boltot ahol lehet kapni mert nagyoin szeretnék egyet beszerezni és van még rá kbkét honapom! Előre is köszi a segitséget!
puxi: satie |
Kösz ! Nekem is tetszik a Te oldalad. Ez a honlap tulajdonképpen egy kedvcsináló reklámoldal azok számára, akik szeretnének benézni a boltba. Azok számára készült, akik szeretik a gitárokat és a gitárzenét, azaz egy kicsit gitárfertőzöttek. Üdv: Robi |
Az eddigi szavazások értékelése a honlaplátogatók szavazatai alapján :
Kedvenc gitárosok:
- Slash (73 szavazat)
- Page (72)
- Hendrix (48)
- Tátrai (46)
- Clapton (41)
- Santana (37)
- BB King (31)
- Vai (29)
- Blackmoore (26)
- Malmsteen (24)
- Gary Moore ( 22) és Cobain (22)
- Satriani (14)
- M. Knopfler (13)
- B.May (12)
- Al Di Meola és Stevie Ray Vaughan (12 )
- Van Halen és Dave Gilmoure (8)
- M.Taylor, W.Trout, J.Winter,J.Bonamassa (4)
- Lucky Peterson (2)
- Pat Travers (1)
|
A fenti szavazás folytatása
Ki a kedvenc gitárosod ?
Kurt Cobain (22) Joe Bonamassa (4) Jimmy Hendrix (48) Joe Satriani (14) Mark Knopfler (13) Brian May (12) Eddie Van Halen (8) Jeff Beck (0) Dave Gilmour (8)
Szavazatok száma: 130 A létrehozás időpontja: 2006-01-17 09:37:28 A lezárás időpontja: 2006-03-11 07:18:08
|
További gitárosok
Ki a kedvenced?
Jimmy Page (72) Richie Blackmoore (26) Martin Taylor (4) Walter Trout (4) B.B. King (31) Pat Travers (1) Johnny Winter (4) Buddy Whittington (0) Lucky Peterson (2) Tátrai Tibor (46)
Szavazatok száma: 190 A létrehozás időpontja: 2005-11-30 11:01:10 A lezárás időpontja: 2006-03-11 07:18:21
|
Szavazz a kedvenc gitárosodra
Ki a kedvenc gitárásod ?
Gary Moore (22) Slash (73) Stevie Vai (29) I.G.Malmsteen (24) Santana (37) Al Di Meola (12) Stevie Ray Vaughan (12) Eric Clapton (41) Steve Lukather (5)
Szavazatok száma: 256 A létrehozás időpontja: 2005-11-27 18:00:17 A lezárás időpontja: 2006-03-11 07:18:29
|
Jazz és flamenco
Ki a kedvenced ?
George Benson (9) Joe Pass (2) Szabó Gábor (8) Lee Ritenour (2) Paco de Lucia (13) John McLaughlin (3) Jim Hall (2) Pat Mettheny (10) Antony Wilson (0) Babos Gyula (3)
Szavazatok száma: 52 A létrehozás időpontja: 2005-11-30 11:12:37 A lezárás időpontja: 2006-03-11 07:18:38
|
Szavazz a kedvenc stílusodra
Melyik a kedvenc stílusod ?
Hard Rock (109) Blues (62) Jazz (13) Heavy Metal (90) Klasszikus zene (7) Flamenco (1) Country (6) Punk-rock vagy punk (111) Jazz-rock (25) Rapp (2)
Szavazatok száma: 426 A létrehozás időpontja: 2005-11-27 17:54:30 A lezárás időpontja: 2006-03-11 07:19:13 | |
Gitárerősítők nyűgjei - cső kontra tranyó |
|
|
|
Eddig regéltem már a torzítók nyavalyáiról, most nézzük át kicsit a végfokok sajátosságait. Azt már ugye mindenki tudja, hogy vannak tranzisztoros, és vannak csöves erõsítõk. Ez utóbbi csoportba tartozó erõsítõk készülnek már az elektronika csecsemõkora óta, míg a tranzisztor elterjedése csak az én csecsemõkoromra tehetõ, tehát jóval korszerûbb technika.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy jobb is az elõdnél. Az ugye cseppet sem lehet véletlen, hogy aki igazán dögös hangzást szeretne, az csöves erõsítõt vásárol? A tranzisztoros erõsítõ ugyanis rendelkezik nagy elõnyökkel, de van egy-két hátrányos tulajdonsága is, sajnos éppen a hangzást illetõen. (Persze lehet, hogy valakinek pont ez a hangzás jön be?):).
Elõnye, hogy könnyebb, kisebb méretû - ez egyértelmûen jelentkezik pakoláskor. Nem kell neki bemelegedési idõ, azonnal használható. Ezzel szemben a csöveknek bekapcsolás után még melegedniük kell, csak a katódok felizzása után mûködnek (ez kb. fél perc). A tranzisztorokat nem kell cserélni, mivel igen hosszú az élettartamuk, és nem károsodnak terheletlenül bekapcsolva ? azaz ha véletlenül nincs bedugva a hangszóró, nem lesz semmi baja az erõlködõnek. A hûtésre viszont oda kell figyelni! Érzékeny továbbá a kimenet túlterhelésére: zárlatos hangszóró vagy hangfalkábel esetén gyorsan leégnek a végfoktranyók!
Hangja nyers és száraz (szerintem), mivel a tranzisztor minimálisan nyúl hozzá a felerõsített jelhez, de ez gitár esetében pont nem kedvezõ. Kivéve persze a csöves végfokszimulátorral kiegészített multieffekttel való használatot, ahol ez esetleg kifejezetten elõnyös lehet. A csöves erõsítõ a fentiekkel szemben általában igen nehéz, köszönhetõen a masszív faládába épített vasházas szerkezetnek, és a benne található három transzformátornak. A táptrafón kívül ugyanis szükséges még egy kisebb illesztõtrafó az elõfokhoz, és egy jókora kimenõ transzformátor, ami a csövek nagyfeszültségét alakítja a hangszórók igényeihez. (Az én erõlködõm pl. legalább 20 kg-ot nyom, nem szeretem cipelni.) Kimenete nem érzékeny rövidzárra vagy a kis impedanciájú hangszórókkal való terhelésre, sokkal inkább ártunk neki azzal, ha nem terheljük le eléggé. Ha például 4 ohmos helyett csak egy 8 ohmos hangszórót akasztunk rá, a kimeneten nagyobb feszültség jelenik meg, ami könnyen áthúzhat a transzformátor tekercsei között. Ha ez megtörténik, a cuccnak kicsengettek, a trafó javítása 30-40 ezer Ft is lehet. A csöves erõsítõk hátoldalán általában van is egy kapcsoló, amivel az impedanciaillesztést beállíthatjuk. A fentiekbõl következik, hogy a csöves erõsítõt hangfal nélkül bekapcsolni, vagy kontakthibás kábellel használni a legnagyobb felelõtlenség, hiszen elég, ha a kimenõ feszültség egy pillanatra megszalad, és máris vége. Ezt én egyszer már kipróbáltam, tényleg vigyázni kell! A csövek fizikai felépítésébõl adódóan ezek a régivágású motyók rendkívül érzékenyek a rázkódásra, a meglazult, öreg csövek pedig már átlagos hangerõn is berezonálnak, ami pedig furcsa, gerjedõ, sípoló hangokat eredményezhet. Ez is tapasztalat, a bemelegedés után fütyörészni kezdõ végfokban általában elõfokcsövet illik cserélni. (ECC-83/12AX7) Tessék tehát fokozott óvatossággal pakolni! Sajnos a végfokcsövek a villanykörtékhez hasonlóan egyébként is elöregednek, az izzószáluk leég, vagy bezárlatosodnak. Néhány ezer óra után cserélendõk, és sajnos ma már igen drágák. A csöves végfok hangja viszont mindezekért busásan kárpótol. Egyrészt a tranzisztorosokénál nagyobb dinamikájával, másrészt tekintélyes hangerejével. Mivel a kimenõtrafón keresztül a hangszóró tekercse a saját rezonanciája miatt feszültséget táplál vissza végfokcsõre, a hang összetétele megváltozik, szinte életre kel. A végfok ráadásul kicsit bátrabban meghajtva kellemes kis torzítással egészíti ki a hangot. Ettõl van az a jellegzetes ?dög? ezeknek a motyóknak a hangjában, amit persze ma már mindenféle digitális szimulátorokkal igyekeznek pótolni, de az azért mégsem ugyanolyan, mint az eredeti gatyaszárlengetõ hang! A végfokokban általában EL34-es, 6L6-os vagy EL84-es csöveket alkalmaznak, mindegyiknek más karaktere van. Az EL34-nek fényesebb, tisztább hangja van, ezeket szerelték a Laney erõsítõkbe vagy a régebbi Marshall szériákba, blues zenéhez kitûnõ választás, lásd Stevie Ray Vaughan, Jimi Hendrix vagy Jeff Healy. A 6L6 csõ töményebb, vastagabb hangzást produkál, jó példa erre a Slash-féle gitársound (Marshall), vagy a Mesa/Boogie erõsítõk az AC/DC-tõl Santanáig. Az EL84 csövet kis teljesítménye miatt ritkábban használják, de a Brian May által hiressé tett VOX erõsítõkben is ez a típus dolgozik.
Összegzésképpen: aki szeret kísérletezni, fontos neki a mobilitás, vagy olcsóbb szerkóra vágyik, az válassza a tranzisztoros megoldást, és egy jó multieffekttel kitûnõ lesz a végeredmény. Aki azonban már kialakította a hangzásvilágát, esetleg kifejezetten tradicionális hangzásra vágyik, és erre hajlandó több pénzt is áldozni, na és persze elég gondos és körültekintõ az erõsítõ használatát illetõen, az mindenképpen a csöves mellett döntsön. (Igaz, hogy a csomagtartóm megtelik vele, de én nem cserélném le az öreg Laneymet semmilyen modern kütyüre!)
Eddig tart a mai szösszenet, a következõ valószínûleg a hangládákat veszi majd górcsõ alá.
Daro
|
2005. június 01. |
|
A faanyagokról avagy: Fából vaskarika… |
|
|
2003 Március 01, Szombat |
...Ahogy már Daro utalt rá alább, a villanygitár megszólalásának mikéntje elég komplex kérdés. Ha megengeded, kezdeném a gitár faanyagával. Van ugye a test, mely lehet tömör, félig, vagy teljesen üreges (semi-hollow, hollow-body).
Best of Norbörg I. , A faanyagokról avagy: Fából vaskarika… (a fórum " Gitármotyók és ketyerék " című topikja alapján)
|
|
semi-hollow body |
hollow-body |
Bár nincs ebben egységes szabály, általában a rockerek jobban szeretik a tömör, míg a jazzisták az üreges testet. Ez a test készülhet éger (alder), hárs (basswood), mahagóni (mahogany), juhar (maple), nyár (poplar)- és korisfából (ash), sot - mily borzalom - akár még szénszál erosítésu muanyagból is. Emellett elofordulhat akár az alumínium is, mint testanyag, egyes „alkalmi modelleken” (l.: Jackson Roswell Rhoads – „UFO-gitár” az 1947-es események ötvenedik évfordulójára).
|
|
|
|
|
mahagóni test |
hársfa test (festett, égetett) |
koa test 1. |
koa test 2. |
éger test |
|
|
|
|
|
jávor test |
jávor-mahagóni-jávor test |
kőrisfa test |
luthite műanyag test |
korina test |
Említett fáknak mind különbözoek a rezonáns tulajdonságaik: a mahagóni több mélyet, mélyközepet közvetít, míg a juhar - melyet elsosorban felso rétegnek használnak, kivéve pl. George Benson tiszta juhar, üreges testu Ibanez gityóját - több magasat, mintegy fényt ad a hangnak. Remek példa erre a Gibson Les Paul, aminek a teste tömör mahagóni, tetején juhar (na jó: jávor, de az ugyanaz) réteggel.
Vannak aztán az egyszerubb, "munkás" gitárok: ezek anyaga legtöbbször éger, mert az gyorsan terem, olcsó, hangi tulajdonságai pedig semlegesek, tehát jobban lehet variálni az egyéb komponensekkel a gitáron belül, hogy az áhított hangot megkapjuk. A legtöbb Fender Stratocaster éger testtel készül. Van aztán a koris, melyet foleg azok a gitárosok kedvelnek, akik hathúrosukat lehangolják, mivel ez a fa ebben az esetben kompenzálja a nem kívánt dörmögést, a hang nem folyik szét, feszes marad. Steve Vai "Bad Horsie" gitárja például ilyen. A hársról ugyanaz mondható el, mint a fentebb említett égerrol, tehát semleges tulajdonságokkal bír – érdekes módon az Ibanez összes tömör testu héthúrosa hársfa testtel készül – , a nyárfát viszont eloszeretettel használják metálgitárosok. Egyszer egy cimborám a nyárfa hangjában "hisztérikus magasakat" vélt meghallani. (Nyárfa testu gitárok: l. Fender Richie Sambora modell, Jackson Kelly K1) Vannak aztán egzotikus fajták (koa, korina), melyek vagy különleges erezetük, vagy extra hangtulajdonságaik okán kedveltek. Sokszor viszont, a gyárak fanyalodnak rá újabb faanyagok használatára, mivel vészesen fogy a nemes fa az erdokbol (foleg a mahagóni). A muanyag gitár az más tészta, én speciel nem kedvelem. Megemlítendo még, hogy egyes arcoknak vannak gitárjaik, melyre „fedolapként” vaslemezt erosítenek, mely lehet akár fekete (l.: James Hetfield ESP Explorere a Grand Canyon-os klipben), akár króm színu (a Panterás Dimebag Darrel, Washburn turnégitárja a „Reinventing the Steel” nagylemezhez kapcsolódóan), vagy bármilyen, gondolom, pusztán a keménykedés végett…
Következik a nyak: ez készülhet juharból, mahagóniból, de extra esetben akár rózsafából/paliszanderbol is, a fogólap anyaga pedig lehet juhar, rózsafa, ében, vagy vasfa (pau ferro, wenge). A nyakat vagy csavarozással, vagy ragasztással rögzítik legtöbbször, bár kedveltek az átmenonyakas (neck thru) modellek is, különösen a basszistáknál. Ez utóbbi megoldás kicsit komplikált, viszont jobb a hangszer hangkitartása, szervesebb egységet alkot a test és a nyak. A csavarozás ismét a "munkás" gitárok sajátja, nagy elonye, hogyha már nagyon "elvásott", esetleg eltörött a nyak, könnyen cserélheto. A ragasztott megoldás átmenet az elobbi ketto között, jól ismert a technológia a klasszikus hangszerekbol.
A juharfát foleg keménysége, szívóssága miatt használják a legtöbbet, valamint különbözo mintás (magyar gyujtoszóval "habos jávor") fajtái még jól is néznek ki. (Beszédesek az angol elnevezések: tiger/skunk striped maple, birdseye maple, flame maple.) Itt igazából a fogólap anyaga befolyásolja a hangzást: a juhar harapós, a rózsafa amolyan "all-round", az ében extra fényes és konkrét, a vasfa pedig egyszeruen elvetemült, olyan, mint a márvány (már próbáltam!:).
|
|
|
ébenfa fogólap |
rózsafa fogólap |
|
|
|
|
jávorfa fogólap |
vasfa fogólap |
|
|
|
|
neckthru |
rózsafa nyak csavarozott |
mahagoni test neckthru |
Ha egy gitár jól össze van rakva, akkor már erosíto nélküli játéknál is érzi az ember, hogy rezeg a fülétol a farkáig. Ezért nem mindegy, mibol van.
Még egy picit visszatérnék a faanyagok kérdésére: egy itthon elég gyakran hallható, különleges fájú gitár Tátrai Tibusz Ré mestergitárja, aminek a teste teljes egészében habos jávorból (azon belül birdseye maple) készült, mindehhez jávorfa nyak jön ében fogólappal. Rendkívül jól illik Tibusz arrogáns, tolakodó stílusához, átszól az egész zenekaron.
És hogy az érem túloldaláról is beszéljek: olcsó anyagokból is készül rengeteg villanygitár, ilyen pl. az agathis, de ami igazán botrány: a rétegelt lemez (laminated, composite) gityók és a pozdorjából préselt vacakok. Nekem egyszer volt egy nagyon olcsó, keleti basszusgitárom pozdorja testtel. El lehet képzelni, milyen jól is szól...
Forrás:
Illés Norbert
| http://zenesz.info/muszaki-dolgok/a-faanyagokrol-avagy-fabol-vaskarika8230.html |
Aki esetleg nem ismerné és szereti a blues zenét, sok-sok kiváló gitárimprovizációval, az hallgassa meg Walter Trout zenéjét !
Üdv: Robi |
[15-1]
| |